A képviselő-testület ülései, összehívásának rendje, nyilvánossága
(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az ülések folytatólagos ülésként is tarthatóak,
(3) A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.
(1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább nyolc alkalommal, lehetőleg a hónap negyedik hetének pénteki napján, 9.00 órai kezdettel tartja rendes ülését.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek ütemezését a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:
(6) A Képviselő-testület üléseit – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.
(7) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, vezetői megbízást – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a polgármester vagy a jegyző készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, a pályázókat meghallgathatják, több jelölt, pályázó esetén sorrendet állíthatnak fel. A polgármester dönt a benyújtott pályázatok érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításáról. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet.
(2) A zárt ülés előterjesztéseibe, és a zárt ülés jegyzőkönyvébe nem lehet betekinteni, de a zárt ülésen hozott döntések – az anonimizált határozatok- nyilvánosak.
(3) A zárt ülés jegyzőkönyvébe az azon résztvevő személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott, vagy melyen részt vehetett.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) Az írásbeli meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább 5 munkanappal (ülést megelőző péntek 19:00 óráig) küldi ki elektronikus úton.
(3) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
(4) A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
(5) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
(1) A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését, rendelettervezetet, határozati javaslatok teljes szövegét.
(2) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és az önkormányzati honlapon való közzétételével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.
(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon, vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 8 napon belüli időpontra – azonos napirenddel – össze kell hívni.
A képviselő-testület ülésére minden esetben a teljes anyag megküldésével meghívót kapnak a helyi képviselők és ugyanígy kell meghívni tanácskozási joggal a jegyzőt.
(1) Az ülésekre tanácskozási joggal kapnak meghívót:
(2) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.
(3) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
(1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.
A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be:
(1) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Kizárólag írásban terjeszthető elő:
(3) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
(4) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(5) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
(6) Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készítette, úgy azt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag továbbításáról.
(1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványok (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetők elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(2) A módosító indítványt – a 28. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 1200 óráig lehet benyújtani a polgármesternél, aki azt azonnal továbbítja a jegyző felé.
(3) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 11 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 4 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.
(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles haladéktalanul továbbítani a jegyző felé, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el. (Továbbiakban együtt: polgármester).
(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.
(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
(5) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően kijelöli a jegyzőkönyv-hitelesítőket. A kijelölés nem kötelező.
(6) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.
(7) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
Az ülést vezető polgármester jogkörei:
(1) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(2) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve a jegyző.
(3) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indokolásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(4) A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(5) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.
(6) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(7) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(8) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal három perc, a második alkalommal két perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.
(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.
(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(13) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.
(14) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad.
(1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára – alakszerű határozat nélkül el lehet térni.
(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.
(1) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az polgármester a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(3) Azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől.
(4) Rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire.
(5) Egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
A hallgatóság számára a hozzászólási jogot polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.
(1) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen polgármester vét, bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület polgármestert utasítsa rendre. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül.
(1) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.
(2) Amennyiben a polgármester-választás nem volt eredményes, úgy a tisztségében megmaradt régi polgármester hívja össze az alakuló ülést.
(3) Az alakuló ülésre meg kell hívni:
Az alakuló ülés napirendje:
(1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(3) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
(4) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 20. § (2) bekezdés szerinti határidőtől.
(5) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a jegyzőhöz. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a polgármesterhez.
(3) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(1) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző tíz nappal korábban.
(2) A közmeghallgatást a polgármester a község hirdetőtábláin kihelyezett hirdetményekkel, és az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjeit.
(3) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés egyik formája.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(1) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(3) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
(4) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.