A képviselő-testület ülései, összehívásának rendje, nyilvánossága
4. Ülésekre vonatkozó általános szabályok
17. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az ülések folytatólagos ülésként is tarthatóak,
a) amennyiben a képviselő-testület a tanácskozási rendjére vonatkozó szabályok alapján egy nap alatt nem végzett az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásával, vagy
b) ha a polgármester az ülést folytatólagos ülésként hívja össze.
(3) A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.
18. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább nyolc alkalommal, lehetőleg a hónap negyedik hetének pénteki napján, 9.00 órai kezdettel tartja rendes ülését.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek ütemezését a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját, helyét
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
d) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:
a) települési képviselőknek,
b) érintett előadóknak,
c) intézményvezetőknek,
(6)8 A Képviselő-testület üléseit – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, így Balatonkeresztúr, illetve Balatonmáriafürdő községházába is összehívható.
(7) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, vezetői megbízást – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a polgármester vagy a jegyző készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, a pályázókat meghallgathatják, több jelölt, pályázó esetén sorrendet állíthatnak fel. A polgármester dönt a benyújtott pályázatok érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításáról. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
19. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet.
(2) A zárt ülés előterjesztéseibe, és a zárt ülés jegyzőkönyvébe nem lehet betekinteni, de a zárt ülésen hozott döntések – az anonimizált határozatok- nyilvánosak.
(3) A zárt ülés jegyzőkönyvébe az azon résztvevő személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott, vagy melyen részt vehetett.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása
20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) Az írásbeli meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább 5 munkanappal (ülést megelőző péntek 19:00 óráig) küldi ki elektronikus úton.
(3) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
(4) A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
(5) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
b) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
d) vagyoni ügyek,
e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
f)9 beszámolók, tájékoztatók,
g) interpellációs bejelentések, kérdések,
h) az interpellációs bejelentésekre válasz,
i) közérdekű bejelentések és javaslatok.
j) egyebek
k) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
21. § (1)10 A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését, a jegyző törvényességi véleményével ellátott rendelettervezetet, határozati javaslatok teljes szövegét.
(2) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és az önkormányzati honlapon való közzétételével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.
(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon, vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 8 napon belüli időpontra – azonos napirenddel – össze kell hívni.
6. Meghívandók köre
22. § A képviselő-testület ülésére minden esetben a teljes anyag megküldésével meghívót kapnak a helyi képviselők és ugyanígy kell meghívni tanácskozási joggal a jegyzőt.
23. § (1) Az ülésekre tanácskozási joggal kapnak meghívót:
a) A napirendi pontok előadói, a közös hivatal érintett munkatársai,
b) a tárgyalt napirendi pontban érintett magánszemélyt és azon társadalmi szervezetek vezetői, amelyeknek nincs képviselete a testületben és a napirendben érintett,
c) a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselője, indokolt esetben annak felettes szerve,
d) az a személy, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,
e) az a személy, akinek jelenlétét a polgármester illetve a képviselő-testület indokoltnak tartja.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.
(3) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
7. Előterjesztések, tájékoztatók
24. § (1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek, vagy
b) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.
25. § A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
b) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
e) a polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet,
f) könyvvizsgáló,
26. § (1) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Kizárólag írásban terjeszthető elő:
a )önkormányzati rendeletalkotás
b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;
c) intézmény, gazdálkodó szervezet alapítása, átszervezése, megszüntetése,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) a polgármester jutalmazására tett javaslat.
(3) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) Az első részbenmeg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
b) A második résztartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(4) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(5) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
(6)11 Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készítette, úgy azt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag továbbításáról. A jegyző a törvényesség betartását ezekben az esetekben előzetesen köteles megvizsgálni és ennek tényét rögzíteni az előterjesztésen.
27. § (1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványok (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetők elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(2)12 A módosító indítvány a jegyző törvényességi véleményével ellátott indítvány, amelyet – a 28. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 1200 óráig lehet benyújtani a polgármesternél, aki azt azonnal továbbítja a jegyző felé.
(3) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
28. § (1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 11 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 4 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.
(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles haladéktalanul továbbítani a jegyző felé, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.
8. A képviselő-testület tanácskozási rendje
29. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el. (Továbbiakban együtt: polgármester).
(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.
(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
(5) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően kijelöli a jegyzőkönyv-hitelesítőket. A kijelölés nem kötelező.
(6) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.
(7) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
30. § Az ülést vezető polgármester jogkörei:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
k) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
31. § (1) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(2) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve a jegyző.
(3) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indokolásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(4)13 A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.
(6) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(7) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(8)14 Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal három perc, a második alkalommal két perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is. A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.
(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.
(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(13) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.
(14)15 Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad. Amennyiben a jegyző jogszabálysértő döntési javaslatot észlel, úgy a jogszabálysértésről haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet, amely észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyző törvényességi észrevételét követően a polgármester felhívja a javaslattevőket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.
32. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
b) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
d) vagyoni ügyek,
e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
f)16 beszámolók, tájékoztatók,
g) kérdések, interpellációk,
h) közérdekű bejelentések és javaslatok,
i) egyebek,
j) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
(2)17 A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára – el lehet térni.
(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:
a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok megtétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
9. Az ülés rendjének fenntartása
33. § Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.
34. § (1) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az polgármester a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(3) Azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől.
(4) Rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire.
(5) Egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
(7)18 A polgármester ezen intézkedései ellen – a jegyző törvényességi észrevételét kivéve – felszólalni, azt visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
35. §19 A hallgatóság számára a hozzászólási jogot polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.
36. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.
(2)20 Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen polgármester vét, bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület polgármestert utasítsa rendre. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
11. Rendkívüli ülés
39. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(3) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
(4) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 20. § (2) bekezdés szerinti határidőtől.
(5) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
40. § (1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a jegyzőhöz. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a polgármesterhez.
(3) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
41. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2)21 Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
12. A közmeghallgatás
42. § (1) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző tíz nappal korábban.
(2) A közmeghallgatást a polgármester a község hirdetőtábláin kihelyezett hirdetményekkel, és az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjeit.
(3) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés egyik formája.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
43. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
44. § (1) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(3) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
(4) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
45. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.
13. A helyi népszavazás, lakossági fórumok
46. § Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 25 %-a.
47. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez:
a) a község rendezési tervének elfogadását megelőzően,
b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzat fejlesztések, beruházások indítása előtt,
c) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy jogosult.
(3) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.
(4) A lakossági fórumok időpontja – a fórumokat megelőző tíz nappal korábban – a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.
(5) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(6) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
14. Interpelláció, kérdés
48. § (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.
49. § A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.
50. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
51. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhezés a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpelláció írásban terjeszthető elő a polgármesternél a képviselő-testület ülésén, vagy a testületi ülést megelőző 21. napig.
(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.
(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(4) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan,
b) olyan ügyek esetében, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.
(5) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt. A képviselő-testület tagja az írásban beterjesztett interpellációjának témakörét szóban megjelölheti.
(6) A képviselő-testület tagja ugyanazon ügyben – 1 éven belül – interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.
(7) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról.
(8) A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.
(9) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
52. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.
15. Határozatképesség, döntéshozatal
53. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja. A személyes részvétel nem váltható ki videokonferenciával, távszavazással vagy egyéb más módon.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
54. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességét helyreállítani nem lehet, a képviselő-testületi ülést nyolc napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására a polgármester újra összehívja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az érintettek meghívót kapnak, a korábban már kiadott előterjesztéseket, egyéb dokumentációkat nem.
(3) Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább két nappal küldi ki a meghívót.
55. § A Képviselő-testület másodfokú döntésében a polgármester által hozott elsőfokú határozat esetén a polgármester nem vehet részt.
56. § Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
16. A szavazás módja
57. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(4) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.
(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
58. § (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a polgármester szavazásból való kizárására kerül sor, a polgármester akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.
(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, a polgármester legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és
a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, megismételt szavazást tart.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.
(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.
(5) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a havi tiszteletdíjának 50 %-a megvonásával sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni. A közlés időpontjának
a) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
b) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy az elnök erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét kell tekinteni.
59. § (1) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) névszerinti módon.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
60. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.
(2) A megválasztott képviselők legalább többségének a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazás elrendelésére kerül sor. Ebben az esetben a név szerinti szavazást a polgármester rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén a polgármester a szavazás megismétlését rendeli el.
61. § (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) a polgármester,
b) bármelyik Képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a Jegyző.
(2)22 A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.
(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai – mint szavazatszámláló bizottság – jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,
d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
17. Határozathozatal, jegyzőkönyv
62. § (1)23 A képviselő-testület az ülésen alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik.
(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
(3)24
63. § (1) A jegyző a Képviselő-testület üléséről írásban, kettő példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) az ülés jellegét, helyét és kezdő időpontját,
b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
c) az ülésről távolmaradt és az előre bejelentett távolmaradó Képviselők nevét,
d) az ülésre késve érkezett (visszaérkezett), illetve az ülés vége előtt távozott Képviselők nevét – ott feltüntetve, ahol az ülés folyamán az pontosan történt,
e) az érdeklődő állampolgárok számát,
f) a javasolt és az elfogadott napirendet,
g) az egyes napirendi pontok tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
h) a tárgyalás sorrendjében napirendi pontonként egészen rövid és tömör módon a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó és a döntést érdemben befolyásoló bizottsági véleményeket, javaslatokat, esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket, valamint a vitában felszólalók nevét, s csak az előző módon meghatározott kérdésük, hozzászólásuk lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
i) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
j) annak bejelentését a Képviselő részéről, hogy vele szemben a döntéshozatalból történő kizáró ok áll fenn, illetve a Képviselő-testületnek az erről szóló döntését,
k)25
l) a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással, előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
m) az ülés elnökének a Képviselő-testületi ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
n) ha ilyenre sor került, úgy a zárt ülésen hozott döntés nyilvános ülésen történt megismertetésének tényét,
o) a jegyző törvényességi észrevételeit,
p) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét,
q)26 A polgármester, az ülésen részt vevő jegyző, és ha kijelölték, a hitelesítők aláírását. Amennyiben az ülésen a jegyző által megbízott köztisztviselő vett részt, a jegyzőkönyvet a jegyző ellenjegyzi.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések lényege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott szavazatokat rögzítve,
e) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
f) a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g) a Jegyző törvényességi észrevétele,
h) elfogadott és aláírt önkormányzati rendelet.
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében – másolat kérhető.
(4) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.
18. Rendeletalkotás
64. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a Polgármester,
b) bármelyik Képviselő,
c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
d) feladatkörét érintően az Önkormányzat intézményének vezetője,
e) a jegyző.
(2) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság, vagy az előterjesztő javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
(3) Rendeletalkotás előtt a Képviselő-testület határozattal állapítja meg az előkészítés során figyelembe veendő szempontokat, elveket, kijelöli azokat a szerveket, szervezeteket, amelyekkel előzetesen egyeztetni szükséges a rendelet-tervezet szövegét és előírja a lefolytatandó egyeztetés módját.
(4) Az előkészítés után a rendeletet-tervezet indokolásával együtt előterjesztésre kerül a Képviselő-testület elé. Az előterjesztő a képviselő-testületet írásban tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
65. § (1) A megalkotott rendelet a Közös Hivatal, illetve kirendeltség előterében lévő hirdetőtáblán való – az elfogadásától számított tizenöt napon belül történő – kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.
(2) A kihirdetett rendelet – az elfogadásától számított tizenöt napon belül – az önkormányzati honlapon is közzé tételre kerül.
